Rap Monster [POV]
Csak mondd ki! Mondd már ki! Ez. Végig ez járt a fejemben, miközben a karjaim közt tartottam a parton. És miután megcsókolt... Jesszusom az a csók! Ő is így érezne irántam? Oh, még szép. Különben nem lépett volna ekkorát. Jiminnek igaza volt, ez volt a tökéletes hely, hogy végre történjen köztünk valami. Jesszusom, az a csók! Egész éjjel csak forgolódtam, nem tudtam elfelejteni egy pillanatra se. Ennek ellenére egy kicsit sem vagyok fáradt, sőt. Egy pillanatra sem voltam hajlandó leülni. Jinnel folyton kerestük egymás társaságát, de sajnos egy-két kísérletünket a többiek rendszerint meghiúsították. Órákig csak az alsó ajkát rágta, és többször is odakapott, hogy megérintse. Mondanom sem kell, ezzel csak kínzott. Néha már úgy éreztem, direkt csinálja, de amikor Suga már leszólta, hogy megint ezt csinálja, elvörösödve fordította el a fejét. Hercegnő.
- Mi ez az ostoba vigyor, mi? Egész nap lekaparni sem lehetett rólad- Jungkook kérdése után rá sem kell néznem Jinre, ezer százalék, hogy elvörösödött. Nem nézett a szemembe egész nap, csak egyszer-kétszer kaptam el a pillantását, amit egyből el is kapott rólam. TaeTae van soron, aki egy vörös bowlinggolyóval súlyt le a bábukra. Sikeresen hármat dönt le, amitől inkább felfújt arccal ül vissza a helyére, és hagyja Jimint érvényesülni a játékban.
- Nem kell mindenről tudnod...- Hoseok köztem, és Jin között járatja a tekintetét, majd pillantása megakad rajtam.
- Hát, oké...- mondja végül Golden Maknaenk egy lemondó sóhajjal végig Jimint nézve- Holnap bemegyünk a városba. Valamilyen fesztivál lesz, vagy mi...- Jin szemei egyből felcsillannak, és felpattan a helyéről.
- És ezt csak most mondod?!-reflexszerűen elmosolyodom izgalmán. Édes. A többiek is elvigyorodnak, ilyenkor mindig úgy viselkedik, mintha nőből lenne. Legalábbis csak egy nagyon kicsi része, amit úgyszintén imádok benne. A többiekkel ellentétben ő mindig is szeretett ilyen programokra eljárni. Szerette az ottani zenéket, a hangulatot, más emberek társaságát. Én meg csak azért mentem el mindig, hogy szemmel tarthassam. Kellett a francnak, hogy megismerkedjen valakivel, és két év múlva már tanúskodjak az esküvőjükön. A gondolatra még a hideg is kiráz. Egyből mögé sétálok, és átölelem hátulról. Igen, még megszerezhetem... Államat vállára támasztom, és mint mindig, úgy most is ugyanazt a reakciót hozom ki belőle; nekem dől, és kissé oldalra biccenti a fejét.
- Jin, tiétek az utolsó négy gurítás Nammal, ha végeztetek, gyertek le segíteni összerakni a vacsorát- TaeTae még mutogat is mondandója közben, majd nagy röhögések közepette kivonulnak.
- Gurítunk együtt, hmm?- suttogom fülébe, amitől szemmel láthatóan megborzong, de választ nem kapok. Megfordul karjaim szorításában, és arcomra simítva két tenyerét lecsap ajkaimra. Meglepődöm határozottságán, de eszem ágában sincs elutasítani, egyből viszonzom a gyengéd csókot. Lassan átkarolja nyakamat, mire én felsimítom kezeimet derekáról hátára, ezzel egy sóhajt váltva ki belőle. Ismét ő válik el tőlem, de ahelyett, hogy elhátrálna, homlokát enyémnek dönti, és lehunyja szemeit.
- Mondani szeretnék valamit...- immár kérdő tekintettel fürkészem nyugodt arcát, de amikor nem válaszolok, kipattannak szemei.
- Mit?- szólalok meg végre, kicsit félve a választól.
- Holnap jó lenne, ha nem tépnéd a hajad miattam. Eddig minden ilyen helyen pórázt kötöttél rám, és szeretnék most jobban érvényesülni- nem tetszésemet egyből ki is mutatom egy szigorú pillantással, és halk morranással- Nam! Felnőtt férfi vagyok, nem egy öt éves kislány, akinek fogni kell a kezét, akárhányszor kimerészkedik a házból.
- Tudod Jin, nagyon sok minden történhet veled ki...
- Na jó, Namjoon. Ez nem kérés volt, hanem kijelentés, és jobban tennéd, ha nem öntenél le senkit sörrel, mint a múltkor- érzelemmentes üzemmódra váltok, és elrejtek mindent magamban. Szemei kétségbeesetten csillognak válaszképp, és egy csókot nyom ajkaimra- Kérlek, Nam- lebiggyeszti alsó ajkát, ezzel kissé kizökkentve a szerepemből. Milyen rohadt édes már... Kurva életbe.
- A Hercegnőm vagy, nem kérheted, hogy ne vigyázzak rád- felvonja egyik szemöldökét, majd elvigyorodik.
- A tiéd lennék?- úgy kérdezi, mintha nem tudná a választ, de amikor szemeimet forgatom, rám ölti nyelvét.
- Miért, talán nem így van?- fújtat egyet, és egy pillanatra összeszorítja ajkait.
- Mi lenne, ha nem válaszolnál kérdésekkel, hmm?- halványan elmosolyodom kifakadásán, és fenekébe markolok, amitől nyikkan egyet- Nam! Mit csinálsz?!
- Beindít, amikor hisztis vagy-szemei tányérnagyságúra kerekednek, és mellkasomra simítja tenyereit, hogy eltoljon magától.
- N...Nam!- egyből megcsókolom, mielőtt megpróbálna lebeszélni az egészről, és egyre inkább szorítok karjaim ölelésén, nehogy még a végén megszabaduljon tőlem.
- Szeretlek, Jin- suttogom ajkaira, amitől halkan felnyög, és felbátorodva alsó ajkamba harap
- Én is szeretlek, Namjoon- beletúr szőke hajamba, és most már önként csókol meg mindent beleadva.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése