4. rész
A múltkori vacsorameghívás óta sokkal közvetlenebb velem, sőt már a többieket is egyre jobban a bizalmába engedi. Kezdem úgy érezni, hogy Luhan kész főnyeremény; okos, ha kell, akkor inteligens, humoros, figyelmes, megbizható, és amit eddig csak nekem mutatott meg, érzelmes, odaadó, szenvedélyes és rohadt édes. Mélyebb érzelmeket eddig csak nekem mutatott meg. Megbízik bennem, és nem hiszem, hogy van, ami ennél többet érne. Egyszer- kétszer még átjött a hét folyamán, aminek Anyum is nagyon örült, hisz kölcsönösen kedvelik egymást. És ami a legfontosabb...vasárnap van, azaz a beavatás. Nem tudom, miért pont mára tették a fiúk, amikor tudtommal ma a kilátóhoz megyünk fel. Egy a lényeg, megígértettem velük, hogy semmi olyat nem csinálnak, ami neki kellemetlen lenne. Megesküdtek, hogy még én is nagyon élvezni fogom a dolgot, de azt semmi áron nem akarták elmondani, mit találtak ki. Meg lett beszélve, hogy én jövök el Luhanért, mivel csak én tudom, hol lakik. És most itt vagyok. Reggel fél kilenc. Hmm, bár ő nem tud róla, hogy ez az a nap, amit annyira ki akart hagyni... A beavatása napja. Rányomok a csengőre, ami visszhangozva szólal meg, pár pillanat múlva már nyílik az ajtó. Egy elegánsan felöltözött nő áll előttem, aki előtt egyből meg is hajolok, ezzel egy mosolyt csalva gyönyörű arcára.
- Üdvözlöm, Oh Se Hun vagyok, és Luhanhoz jöttem- tetőtől talpig végig mér, amire muszáj folytatnom- A legjobb barátja vagyok- nem hinném, hogy túloztam, de ennek ellenére is meggyőztem az előttem ácsorgó nőt.
- Legjobb barátja?- szemei egyből felcsillannak, mosolya hatalmas lesz, és beinvitál. Gondoltam, hogy azt hitte, az egyik fiú vagyok, aki régen mindig bántotta őt- Elnézést, de udvariatlan vagyok. Xi Zi Heo vagyok, Luhan Édesanyja- kézfogás helyett, két csókot kapok az arcomra, majd hátrébb lép- Van egy kis bökkenő, Luhan még alszik, de máris felkeltem- mosolyogva biccentek egyet, ami után eltűnik a lépcsőn. Végre van alkalmam, hogy eltáltsam a számat, hisz hatalmas, gyönyörű házban élnek, egy cseppet sem otthontalan, sőt. Nagyon belakott, és ahogy elnézem, minden kis zeg-zuga ki van használva. Két kb velem egyidős lány sétál az ajtó felé, de egyből megakad rajtam a pillantásunk, és idejönnek hozzám.
- Szia, én Xi Min Jung vagyok, ő pedig az ikertestvérem, Min Ji- mindeketten épp olyan gyönyörűek, mint az Édesanyjuk, ráadásul Luhanra is iszonyatosan emlékeztetnek. Lehet, épp ezért olyan szépek...
- Oh Se Hun vagyok- mosolyogva hajolok meg előttük is, amitől édesen elmosolyodnak.
- Segíthetünk valamiben?- kérdezi immár Min Ji a könyveit szorongatva maga előtt.
- Áh, én csak Luha...
- Te vagy Luhan pasija?- olyan izgalom jön rájuk, főleg miután egyszerre kérdezik, hogy még halkan fel is nyikkannak. Le sem tagadhatják egymást.
- Nem, én...
- Sehun?- Luhan szemeit dörzsölve jön le a lépcsőn, az Anyja pedig mögötte egy megnyugodott, hálás mosollyal- Mit keresel itt?- akaratlanul is elmosolyodom a látványon. Most látom először smink nélkül, és őszintén szólva szívdöglesztően néz ki még így is. Egy szürke póló, és fehér melegítőgatya van rajta, de ennek ellenére is... Anyámnak igaza volt, talán még is csak tetszik egy egészen kicsit.
- Programunk van mára- legédesebb mosolyomat veszem elő, amikor tudatosul bennem, hogy az összes női szem ránk szegeződik, és közvetlenül elé lépek. Egyik kezemet tarkójára simítom, és egy lassúúúúúú csókot nyomok arcára üdvözlésképp- Úgyhogy menj, öltözz fel, és mehetünk is- megnyalom alsó ajkam, miközben fülébe suttogok, és az várt hatást érem el a lányok körében. Szemmel láthatóan szétcsúsztak, és reménykedve nézik a továbbiakat, hátha történik valami...több is, aminek örülhetnek. Ennél jobban. Viszont mikor hátrébb húzódóm, leesik, hogy valamiről megfeledkeztem. Luhan. Hatalmas bociszemekkel néz fel rám, és ahogy elnézem, köpni-nyelni nem tud. Nem érti, mi a franc volt ez. Így állunk pillanatokig, talán túl közel egymáshoz, miközben még Luhan Anyja is kitartóan figyel minket.
- Ti most csókolózni fogtok? Fúúúúúj!!!- egy édes kislány hang csapja meg a fülem, amire egyből odakapom a fejem. Fekete haja a fejebúbjára lett tornyozva, és onnan hullik le egyenesen a kis apró vállaira. Lehet 4 éves, ha nem tévedek.
- Hyo Joo, ne legyél szemtelen!- morranja le Édesanyja, és a kezébe veszi a csöppséget. Féloldalas mosollyal pillantok az ikrek felé, majd Luhan ujjai térítenek vissza a valóvilágba, ahogy a csuklómra fonja őket.
- Sziasztok! Este találkozunk!- üvölti el magát végül, és már a lépcsőn találom magam. Szinte rohan, de lassítani eszébe sem jut. Beront az egyik ajtón, ami ezer százalék, hogy az ő szobája, majd egy tockost kapok tőle- Ez aztán gyönyörű volt, Sehun. Itt adsz műsort a családomnak, már csak Apám hiányzott...- morogja, miközben besétál a gardróbjába ruhák után kutatva.
- Ahogy elnéztem, nem volt ellenükre- ahogy nekem se. Tény, hogy Luhan is tudja, hogy meleg vagyok, és épp ezért nem értem, miért van ettől annyira kiakadva.
- Az egész családom Yaoi Fan, ne csodálkozz, hogy a nyálukat csorgatják- ez megmagyarázza, hogy a nővérei miért jöttek annyira izgalomba, amikor azt hitték, hogy az öccsüknek pasija van.
- Bírom őket, nem értem, miért nem szeretsz hazajárni...- immár teljesen felöltözve jön ki a gardróbból, és megáll előttem.
- Igen tudom, szeretem is őket, de én más vagyok. Tudod. Olyasmiféle...különc- mosolyogva rázom meg a fejem, de már itt sincs. Úgy kell utána sietnem, hogy utolérjem. Amikor leérünk, már senki nincs itt, mintha soha nem is lett volna.
- A húgod viszont nem finomkodott- fintorgok is egyet, amivel sikerül egy mosolyt kicsalnom belőle.
- Megmondanád, miféle programunk van ma?- értetlenül néz fel rám, miközben én helyette is figyelem a járdát, nehogy véletlenül valakinek neki menjünk.
- A beavatásra- szemei kikerekednek, és előrefordul. Fogadjunk, hogy azon jár az agya, visszaforduljon-e.
- És mi lesz a feladatom?- hallom a hangján, hogy piszkosul izgul, de nem hagyom megfutamodni.
- Nem tudom, nem akarták elmondani. De nyugi, megígértettem velük, hogy semmi olyasmi, amit ne élveznél- megrántom a vállam, amitől kissé megnyugszik, de ez egyből tovaszáll, ahogy megtorpan a kilátó előtt- Jajj, Luhan, nyugalom. Nem hagyom, hogy olyan történjen, ami neked rossz- egy bíztató pillantást még megengedek felé, majd szorosann mellette sétálok fel a csigalépcsőn. A hat emelet, azaz harminc méter magasban már ott várnak a többiek, körülöttünk csak pár ember lézeng.
- Sziasztok- Luhan szó szerint remeg, de most nem tudom bíztatóan a hátára simítani a kezem, mivel Baekhyun, és D.O állja el az utamat- Cs...csak essünk túl rajta- motyogja a tájnak hátat fordítva, amire Kai elvigyorodik.
- Ne aggódj, ha jó vagy, akkor pár pillanat alatt letudjuk, és mehetünk le...
- Hacsak nem akarjátok majd elhúzni az időt...- vihog bele Suho, amire értetlen pillantást vetek felé. Kivel húzná az időt? Mi van?!
-...a lényeg az...- Kai gyilkos pillantást vet Suho felé, ahogy folytatja-...hogy sokat gondolkodtunk a dolgon, és végül abban maradtunk, hogy a magasban kell végrehajtanod egyetlen egy feladatot.
- Mi lenne az?- Luhan idegesen várja a lényeget, és pólója alját szorongatja.
- Egy perc. Ennyi ideig kell minimum...
- Jesszusom, mondd már ki!- Luhan teljesen kiakad, és már a hajába is beletúr.
-...csókolóznod Sehunnal- még remegése is abbamarad a hallottakra, én meg levegőt felejtek el venni, de hamar túlesek a sokkon.
- Srácok, nem gondoljátok, hogy ez nem...
- Sehun! Te mondtad, hogy ne csesszünk ki vele, úgyhogy tessék megcsinálni- Baekhyun vág a szavamba. Tudom, hogy vagy megcsináljuk, vagy Luhan nincs benne a bandában. Ezt rohadtul nem akarom, ráadásul... Luhannal csókolózni...
- Megcsinálom!- vágja rá végül Luhan bizonytalanul, amitől még jobban meglepődöm.
- Ez a beszéd- vigyorogva sétálnak tisztességes távolságba, azaz egy méterre tőlünk- nekik tisztességes -, és várják, hogy megtörténjen. Mivel látom, hogy Luhan egy tapottat sem képes mozdulni a földbe gyökerezett lábai miatt, én lépek elé. Tudom, hogy ez lesz az első csókja, épp ezért próbálom felejthetetlenné tenni neki. Egyik kezemmel derekát ölelem át, másikat viszont tarkójára simítom végig hatalmas bogárszemeibe nézve. Lepillantok ajkaira, majd vissza a varázslatos szempárba, ami egyre nagyobb fénnyel csillog. Lassan hajolok le ajkaira, és olyan gyengédséggel kezdem csókolni, amiben benne van minden. Törődés, odaadás és a legfőbb; érzelem. Minden érzelmet beleadok. Pár pillanat múlva viszonozza a csókot ugyanolyan gyengédséggel, mint ahogy én teszem. Másik kezemet is hátára csúsztatom, amitől remegése is teljesen megszűnik. Biztonságban érzi magát. Ettől felbátorodva nyelvemmel végigszántok ajkai közt, amiket egyből szétnyit, így szabad utat adva nekem. A csókba nyög, ahogy nyelvünk találkozik egymással, és átöleli nyakamat. Szinte már folytogató erősséggel húz lejebb magához, amikor valamelyik jómadár felmorran.
- Gratulálunk, Luhan. Üdv a bandában- vigyorogva veregetik meg a hátát, miután elválunk egymástól, és egymást ugratva rohannak lefelé a lépcsőn. Ez volt egy perc. Életem legszebb egy perce. Istenem az a csók...
- Üdv a bandában- vigyorgom önelégülten, majd elengedem derekát. Remegése lassan ismét visszajön, de elindul a többiek után. Levakarhatatlan mosollyal megyek mögötte, nem értem, minek örülök ennyire...
- Mit szólnátok, ha beülnénk ebédelni valahova, hmm?- esik nekünk egyből Suho, ahogy mi is leérünk. Öhm... Ebédelni? Felnézek a kilátóra függesztett hatalmas órára, és egyből elfehéredek. Baszki, már fél kettő van?! Biztos, egy perc volt? Istenem az a csók... Mennyi idő alatt is értünk ide? Megrázom a fejem a gondolatmenetre, és visszatérek a valóvilágba.
- Hmm...a La' mur-ba?- teszem fel a kérdést, de választ sem kapok, máris elindulnak a bár irányába. Egy kör alakú boxba ülünk be, ami középen ketté válik, egy kisebb kiugró falrész miatt. Luhan legbelülre ül, én meg közvetlenül mellé, amit a többiek egyből kiszúrnak, de nem teszik szóvá, amiért mérhetetlenül hálás vagyok. Lopva alsó ajkához ér ujjaival, majd ahogy észbe kap, az asztal alá dugja kezét. Istenem az a csók... Hangosan felnevet D.O poénján, amit én meg sem hallok, hisz lefoglal Luhan látványa. Igen, most már biztos vagyok benne; beleszerettem...
H-H-HunHan!!!!!!!!!
*OOO*
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése