Rap Monster [POV]
- Ahm, igen Namhh! Namhhh! Igeenh, csináldh méghh!!- kéjes arca teljesen eltorzul az élvezettől, miközben a nevemet sikoltja. Önmagamon kívül is a végletekig gyorsítok a tempón, amivel végevehetetlen sikolyokat, és nyögéseket csalok ki szerelmem torkából. Hirtelen, lihegve ülök fel az ágyamon, érzem, ahogy a verejték végig folyik halántékomon. Álmodtam. Csak álom volt. Megint. Majdnem minden este azzal álmodom, ahogy Jin alattam vonaglik a kéjtől...ühm. Amióta tisztában vagyok azzal, hogy mit is érzek iránta valójában, folyton vele álmodom, de csak pár hónapja kezdődtek el a vele való erotikus álmok is. Mint mindig, úgy most is túl szűk a boxerem, amit legtöbb esetben leveszek, és könnyítek magamon, de most inkább hagyom, mivel már világos van. Ki tudja, ki van már ébren... Elmegyek fürdeni, hogy lehiggadjak egy kicsit, és minden testrészem visszavegye eredeti méretét a hideg víz alatt. Tíz perc után a jéghideg víz alatt már nagyjából minden a helyén van, de így is hatalmas erőfeszítésembe kerül, hogy ne gondoljak rá folyton. Egy méreg zöld melegítőgatyát, és egy fehér trikót veszek magamra, majd elindulok a konyha felé. Hirtelen megtorpanok Jin ajtaja előtt, és neki dőlök pár pillanatra. Benyissak, vagy ne...? Elképesztő, hogy még itt is képes vagyok ezt megcsinálni... Istenem Nam, csak mondd el neki! Erőt veszek magamon, és pár pillanat hezitálás után inkább tovább megyek.
- Reggelt- biccentek is egyet, ahogy beteszem a lábam a konyhába, egyből ezer wattos mosolyok köszönnek vissza rám. Leülök az egyik bárszékre a pultnál, és megdörzsölöm kissé kómás arcomat.
- Jól aludtál?- laposakat pislogva nézek fel TaeTaere, aki mögött Jin sétál be, miközben álmos arcát dörzsöli. Haja még nyirkos a reggeli zuhanytól, és csupán egy hosszú póló van rajta, ami sajnálatomra eltakarja eszméletlen testét. Nem válaszolok a kérdésre, csak némán figyelem, ahogy Hercegnőm köszön, majd a hűtőhöz sétál rám ügyet sem vetve. Mikor még csak rám sem néz, sőt még csak egy 'jó reggelt'et sem dob felém, megelégelem a dolgot. Mögé sétálok, a hűtő polcain támaszkodom meg melette két oldalt, és a füléhez hajolok.
- Nem haragudhatsz rám örökké, mert nem aludtam veled, Jin- érzem, ahogy egész testében megfeszül, de egy centit sem mozdul.
- De, megtehetem. És meg is teszem-felvonom egyik szemöldökömet, és államat a vállára támasztom.
- Igen? És miért?- lassan átölelem derekát, amitől reflexszerűen dől nekem.
- Hisztiztél, mert olvastam ahelyett, hogy veletek lettem volna, de arra sem voltál hajlandó, hogy velem aludj az este. Képmutató vagy, Kim Namjoon- egyből elvigyorodom, és egy csókot nyomok vállára.
- Lehet, hogy képmutató vagyok, de én nem csak kényszerből ajánlanám fel az ágyam másik felét neked- halkan felhorkant, de éppen jól hallom. Vigyorom csak még nagyobb lesz, a reakciójától. Hisztis.
- Ki mondta, hogy nem akartam veled aludni?- pár pillanatig csak hallgatok, hogy fel tudjam dolgozni a hallottakat. - Édes vagy, ugye tudod?- vigyorom mosollyá szelidül, és arcomat meleg nyakába hajtom. Imádom az illatát.
- Gyerekek, annyira nincs még meleg, hogy a hűtőben hűsöljetek- Suga halkan felnevet, ahogy Jungkook a szájában lévő nagy falattól pöszén beszél, de Jin csak a fejét rázza.
- Hagyjad őket, végre egymásra találnak, grr...- Hoseok mondandójától az én édes kis Hercegnőm egyből bepipul, és megfeszülnek az izmai. Egy fél pillantást engedek még meg felé, de ez is elég ahhoz, hogy észrevegyem... Full vörös. Ellépek tőle, hogy ne neki kelljen kibújni a karom alatt, és inkább visszaülök a helyemre.
- Csak nem féltékeny vagy, Hoseok?-csak költői kérdés volt, mindenki tudja, hogy Taehyungért van oda teljesen. Felvonja egyik szemöldökét, és Jinre néz, aki még mindig a hűtőben kotorászik.
- Áh, én? Ugyan- legyint egyet, majd a Hercegnőm mögé sétál, és átöleli hátulról.
- Mondd csak Jin hyung, eljönnél velem sétálni?- egy pillanat alatt leszáll elém a vörös köd, és már majdnem ugrok, amikor TaeTae hesegeti el J-Hope-ot.
- Akkora egy paraszt vagy, hyung! Hagyd rájuk...- halk morgása sértődöttnek hangzik, de tiszta sor, hogy nem csak az idegeim miatt csinálta. Jin értetlenül fordul meg, de senki nem számít arra, amit mondani fog;
- Inkább vidd fel Taet a szobádba egy gyors dugásra, és gyere végre össze vele, mert már unalmas, hogy folyton féltékennyé akarod tenni-, s ezzel fogja magát, és elvonul valószínűleg a könyvtárba kezében egy almával. Megint. Megint eltűnik egész napra! Jimin füttyent egyet, míg Suga csak meglepetten bámul Hercegnőm után. Jungkook viszont halkan felnevet, és az elvörösödött Taehyungot figyeli. V csak tátog, mint egy hal, de hang nem jön ki a torkán, majd inkább gyors léptekkel vonul ki a konyhából.
- Ez nem igazán úgy sült el, ahogy te azt vártad, hmm?- önelégült vigyorom helyet foglal kijózanodott arcomon, miközben Hoseok meglepett arcát bámulom. Lassan ebéd felé közeledünk, és Jint egész nap nem láttam. Az a rohadt könyvtár. Mikor már csak pár perc van ebédig, már nem várok tovább, megyek, és összekaparom. Halkan nyikorog a hatalmas üvegajtó, ahogy benyitok, és határozott léptekkel indulok az asztalnál ülő szerelmem felé.
- Gyere enni- megtámaszkodom mellette, majd mikor fel sem néz rám, leülök mellé. Pár pillanatig csak hallgatok, de levegőnek néz- Mi lenne...ha kijönnél ebédelni, és velünk töltenél két-három órát, aztán visszajöhennél olvasni, hm? Nagyon örülnék neki- lassan felnéz rám, és elmosolyodik. Megnyertem. És az a mosoly...
- Hát...rendben- mindent úgy hagy, ahogy van, és kitolja a széket maga alól. Elindul kifelé, egyből utána megyek, és nézem, ahogy a tökéletes lábai viszik őt előre.
- Mivel vetted rá hyungot, hogy csatlakozzon?- Jungkooknak, mint mindig, úgy most is tele a szája, amit Jimin tágra nyílt szemekkel figyel, miközben egy halvány mosoly játszik az arcán. Ügyet sem vetek a kérdésre, csak leülök az egyik üres székre. Mindenki meglepetésére Jin a mellettem lévő magányos szék helyett az én ölemben foglal helyet.
- Jó...étvágyat...- Jan Di végül elmosolyodik, és a tányérja felé fordul, mint mindenki más is.
- Mi történt az elmúlt másfél percben, amiről lemaradtam?- suttogom fülébe, és kérdő tekintettel bombázom, amire felém fordul egy édes mosollyal.
- Hiányoztál- megvonja vállait, és egy csókot nyom arcomra, majd előre fordul, és maga elé húzza saját tányérját, amiből falatozni kezd. Alig eszem valamit, miközben őt figyelem, inkább átölelem derekát, és közelebb húzom magamhoz. Nem tudom kimondani, hogy ő is nekem, attól félek, hogy más is kicsúszna a számon. Néha-néha elkapom a többiek kíváncsi tekintetét, de csak önelégülten vigyorgok, mint egy elmebeteg. A teraszon elüldögéltünk pár órát, miután az ebéd végeztével kimegyünk, de mikor a medence kerül szóba, Jin feláll és elvonul a könyvtárba. Megint. Ennek hatására lassan mindenki beszivárog, és egyedül maradok egyik vocalistánkkal.
- Namjoon, képzeld, van egy kis tó innen pár száz méterre az erdőben. És tudod, állítólag agyon szép este...Jungkook ódákat zengett róla, és úgy döntöttem, ma kiviszem oda, de...holnap szabad-Jimin lazán megvonja vállait és rám vigyorog.
- Ezzel mit akarsz?- felvonom egyik szemöldökömet, amire félre biccenti a fejét, és vigyora hatalmas lesz.
- Talán te tudod a leginkább, Jin milyen romantikus típus, és biztos örülne neki, ha ott jönnétek össze- meghökkenek kissé, de belegondolva, hogy Jin az enyém lehetne...mindent megér.
- Tudod, hogy Jin hetero- szemeit forgatja, és hátradől a hintaszéken, ami a lendülettől előre-hátra kezd mozogni.
- Te is az vagy, mégis érzel iránta valamit... És mindketten tudjuk, hogy az a valami nem kis dolog- hátra dönti a fejét, ahogy fújni kezd a szél.
Nincsenek megjegyzések
Megjegyzés küldése